Sok minden múlhat első, második, harmadik benyomásokon. A világ felgyorsult, az ember úgy tart lépést vele, hogy apró jelekből ítél. Nézzük, hogy egy e-mailcímmel milyen képet alakíthatunk ki magunkról.

Szinte hihetetlen, hogy még 2015-ben is külön kell győzködni cégvezetőket – vagy a szabadjára engedett rendszergazdáikat –, hogy ne a céges emilcímeken akarják kiélni mérhetetlen kreativitásukat. Nehéz megfejteni, hogy egy újonnan felálló kisvállalkozásnak az ezernyi teendője között miért terjed ki extra figyelme arra, hogy elvicceskedjék az emilcímek generálását. És ez még nem is a legnagyobb hiba amit elkövethet. Nézzük pontonként!

1. Ingyenes emilek

Yahoo, freemail, citromail és a többiek. Senkit sem akarunk megbántani, de nehéz lesz profi vállalkozás benyomását kelteni, ha már a névjegyünk árulkodik a ruppótlanságunkról. „Pénzügyi tanácsokért forduljon hozzám bizalommal! Margit54@freemail.hu” Lehet, hogy csupán előítéletességünk okán, de egyből egy középkorú matektanárnő képe sejlik fel, aki biztosítási ügynökké képezte magát, és most vállalkozást épít. Még ha ragaszkodunk is jól bevált emilcímünkhöz, vagy annak (legalább általunk) jól áttekinthető online tárhelyéhez, akkor is inkább képezzünk egy alias-t, vagy forwardoljuk az emileket. De azt semmiképp se reméljük, hogy bárki komolyan vesz minket ilyen céges emilcímmel.

2. Becenevek

Sokszor sokan felhívták már erre a figyelmet, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire rossz benyomást kelt egy jópofi név egy emilcímben. Mikiba, Hancu, Melcsi (ezúton is elnézést ezek eredeti tulajdonosaitól) évek múltán meg fogja bánni, ha a cégalapításkori lelkiállapotukban felelőtlen döntést hoztak. Olyan ez mint a tetoválás: ha megbánjuk, akkor már nem egyszerű visszacsinálni. Ismerünk persze akár milliárdos cégeket is, ahol mai napig ezek az emilcímek mennek, de általában ezek a kreatív, médiaipari, vagy kulturális, művészeti vonalon fogadhatók csak el. Ráadásul megvan a lehetőség, hogy létrehozzunk egy decens új nevet, és abba vezessük bele a régi vidám címre érkező leveleket is.

3. Rövid nevek

Ha az alapításkori öt dolgozó a saját keresztneveik, vagy csak a vezetékneveik, esetleg a monogramjaik alapján alkotják meg az emilcímeket, az miről árulkodik? Nos, arról, hogy két hétre nem látnak előre a lelki szemeikkel. Mi van, ha jön még egy Tóth, vagy még egy Gabi a céghez? Akkor kezdődik a bindzsizés? Lássuk be, ez sem járható út. Gondoljunk a jövőre, bízzunk abban, hogy valaha akár 10 főnél több is lehet az alkalmazottak száma.

4. Kreatív domain-nevek

Az emilcímek megalkotása előtt, már a cég webre költözésekor észnél kell legyen legalább egy valaki felelős döntéshozó egy cégben, hogy ne kövessenek el életreszóló hibát. Ha a az Úrhatnám Polgár Kft. domaint választ, akkor valamilyen oknál fogva nagy a kísértés arra, hogy hosszas utánajárással megszerezze magának a www.ur6nám_polg.ar domain nevet. Nem állítjuk, hogy ez csak magyar sajátosság, mindenesetre riasztó tendencia. Hab a tortán, hogy az emailcímek pont ugyanilyen idiótán fognak kinézni. Maradjunk inkább a közérthetőség határain belül. Ne alakítsuk számmá az annak hangzó szövegrészeket. Ne ügyeskedjünk a domain végződéssel. Ne higgyük el, hogy a szeletelt kenyér feltalálásával egyenértékű innováció az ékezetek használhatósága a domain nevekben.

5. Fura domain végződések

Ugye önök is ismernek cégeket, amiknek .eu a domainjük végződése? Mi a véleményük róla? Lelkük mélyén tartanak kicsit tőlük, ugye? Nos, nem véletlenül. Nincs rá különösebb magyarázat, hogy miért, inkább csak a sokéves tapasztalat mondatja velünk: általában furák azok a cégek – tisztelet a kivételnek – akik ezt a megoldást választják. Nem vállalhatatlanok, éppen csak elütnek a normálistól, mint azok a műszálas lila öltönyök, amiket fehér zoknival és erősen műbőrszagú aktatáskával hordtunk a kilencvenes években. Ráadásul nem ritka köztük az, aki olyan nevet választott, aminek a .com és .hu megfelelője már foglalt, aztán ő valamilyen oknál fogva mégis ragaszkodott ehhez a névhez, akár jóhiszeműen, akár fondor módon.

Amikor először derül ki, hogy félreértésből nem kaptuk meg egy ajánlatunk visszaigazolását, akkor el fogunk gondolkodni, hogy érdemes volt-e a megszokott e-mailcím-képzés helyett rendhagyó megoldással próbálkozni. Lehet, hogy konzervatívak vagyunk, de csak egy dolgot tartunk elfogadhatónak vállalati emilcím esetében: keresztnev.vezeteknev@cegneveroviden.hu A domain címbe semmiképpen se vegyük bele a cégformát, a székhelyet, alsóvonást, kötőjelet, egyebeket. Ezekkel csak a gond van. A cég elköltözhet, egy kft. évek múltán lehet akár zrt. is, és a speciális írásjeleket meg nem lehet érteni. Gondolkodjunk a vevőnk fejével. Akkor járunk jól, ha éppen nincs nála az üzletkötőnk névjegye, ennek ellenére találomra beírva azt, hogy keresztnev.vezeteknev@cegnev.hu, célt ér a levél!