Adam Smith egykori állítása a racionális gazdasági szereplőkről olyan törvény, amit mindenki elfogad, még akkor is, ha nap mint nap tapasztaljuk cáfolatát. Még ha általában a cégvezetők értik is a dolgukat és ismerik saját szakterületük csínját-bínját, a kapcsolódó területeken néha egészen bájosan elavult dolgokra képesek.

Persze ez biztosan nem csak az informatikára igaz. Egy HR-rel foglalkozó ismerősöm szerint például sok cégvezető a mai napig nem hajlandó álláshirdetést feladni, csak szűk körben kérdezősködik, mert valamiféle gyengeségnek élik meg azt az állapotot, hogy hiányt szenvednek munkaerőben. Utána meg panaszkodnak, hogy „nincs emberem!” Más forrásból pedig úgy tudom, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége úgy szenved hiányt forgótőkében, hogy egyébként saját tulajdonú ingatlanban, vagy üzemcsarnokban végzi munkáját.

Sokszor a lakossági gyakorlat és az üzleti terület közti különbséget nem érzik. Pedig nagyon mások az elvárások, az igénybevétel mértéke, a kockázatok, és még sok egyéb. Nyilván nem véletlenül tüntetik fel egy laminált parketta vagy csempe kopásállóságánál azt, hogy alkalmas-e irodai használatra. Irodaszék esetében is van az ötezres, meg az ötvenezres. Az egyik elviseli, hogy néha leülj a gép elé. A másik azt is bírja, ha tizenkét órát egyfolytában himbálózik rajta a stresszes munkatárs. Nem mindegy.

Korábbi blogbejegyzésemben már írtam erről külön is, de nem tudok eléggé csodálkozni: hogy tudnak nyugodtan aludni olyan cégvezetők, akiknek legfontosabb adatai a DropBoxban csücsülnek? (De mondhatnám a Google Drive-ot, a Microsoft féle OneDrive-ot, vagy az iCloud, esetleg Amazon megoldásait). És örömmel újságolják, ha kedvenc szolgáltatójuk mondjuk megemeli az ingyenes tárhely korlátját. Mondhatnánk, hogy „ha ezt szereti, akkor miért is ne”. De a lojalitás valójában nem érvényes fogalom: keveset ismerek ugyanis közülük, aki ne sajnálná a pár dolláros díjat a további tárhely bérlésére, inkább képes csinálni egy második regisztrációt, hogy ingyen legyen dupla annyi helye!

De nézzünk még egy másik problémát: mi van ha az adott vállalkozásnál egy, kettő, három, négy, öt, tíz és további ember kezd el dolgozni? Nem, egyáltalán nem arról beszélek, hogy bérszámfejtésileg az adott céghez tartoznak-e, ez más lapra tartozik. Ha rendesen fejlődik egy kisvállalkozás és szépen bővül, akkor 2-5 éven belül ezek a problémák felmerülnek! Akkor pedig miért kötelezné el az ember magát olyan megoldások mellett, amiket jövőre, vagy az azt követő évben máris le kell cserélni egy jobbra? Mert ha már ketten, hárman, tizen vannak és el kell érniük egy file-t, akkor már kínos tud lenni, hogy ki mit maszatol az ingyenfelhőben. Nem beszélve az operációs rendszerről, vagy a levelezésről. Ilyenkor már hamar megfordulhatnak a költségek mind a hardverek, mind az időtényező tekintetében: minek venne az ember laptopot minden újabb emberének, és bíbelődne mindegyikük gépén a windows-zal, meg az office-szal, ha elég lenne néhány rendes központi gép, amihez a többiek csak egy billentyűzettel, képernyővel meg egy egérrel kötődnek. Hát nem egyszerűbb? Érdekes módon az ilyen módon való csatlakozást a szaknyelv is úgy hívja, hogy KVM, ami rövidítése az angol keyboard+video+mouse szavaknak. Persze funkcionálhatnak rendes laptopok is ilyen hálózati végpontokként, kapcsolódva többféle szerverhez. Ezzel a cégvezető megspórolhatja azt, hogy folyton költöztesse adatait, és a fejlődő vállalkozás különböző területeiből a legigényesebb határozza meg az összes egyéb funkció paramétereit is. Hiszen idővel a levelezés, a háttértár, a vállalati információs rendszer, adott esetben a cég weboldala, ftp-je, az operációs rendszert adó alkalmazásszervere, és sok minden más is belép a képbe, mindegyik más környezetben érzi valójában jól magát.

Egy a fontos: ha ön cégvezető, ne úgy döntsön az informatikáról, hogy mik lesznek az igényei a jövőhéten, hanem már most gondoljon arra, hogy mennyire más lesz ön körül minden két-három év múlva, és mennyire elfoglalt lenne akkor gondolkodni egy nagy váltásban. Lépjen időben és válassza a valódi üzleti megoldásokat az informatikában is.